Kosár
0
0 Ft
ÚJ KUTATÁS - Mikroműanyagot fedeztek fel az olasz extra szűz olivaolajokban!
2026.02.06
Dorotea Vujčić cikke a Maslina i vrt-ben jelent meg
A Firenzei Egyetem tudósai új tanulmányt végeztek, amely a legmodernebb spektrális analízis technikát alkalmazva feltárja a mikroműanyagok jelenlétét az olasz extra szűz olívaolajban. Az előzetes eredmények, melyeket a Food Chemistry folyóiratban publikáltak, kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan kerülnek a mikroműanyagok a mediterrán étrend egyik legértékesebb termékébe, és mit jelent ez az olívaolaj-ipar és a végfelhasználók számára.
MIKROMŰANYAGOK MINDEN MINTÁBAN
A kutatást a Firenzei Egyetem Élelmiszertudományi Tanszékének tudósai vezették. A csapat a lézeres közvetlen infravörös (LDIR) spektroszkópia innovatív módszerét alkalmazta, amely lehetővé teszi a mikroműanyagok pontos kimutatását és jellemzését összetett zsírmintákban, például extra szűz olívaolajban, ami eddig kihívást jelentett.
Az eredmények szerint az összes elemzett olívaolaj-mintában mikroműanyagokat mutattak ki. Bár ezek előzetes eredmények, és nagyobb mintákon végzett, nagyobb vizsgálatot igényelnek, egyértelmű, hogy ez a szennyező anyag bekerül a termelési láncba.
MIT FEDEZTEK FEL?
A tanulmány megállapította, hogy mikroműanyagok jelen voltak mind a helyi malmokból, mind a tömegpiaci termékekből származó olívaolaj-mintákban. A mikroműanyag-koncentráció a minták között változott – egyes helyi termékekben viszonylag alacsony volt a szint, míg a szupermarketekben forgalmazott olívaolajokban literenként jelentősen magasabb volt a mikroműanyag-részecskék szintje. A koncentrációbeli különbségek összefüggésben állhatnak az ellátási lánc hosszával, a feldolgozás és a tárolás típusával, bár további vizsgálatokra van szükség ennek megerősítéséhez.
"Az EU-s eredetűként címkézett nagykereskedelmi olívaolajokban az olajbogyókat az egyik országban szüretelik, a másikban őrlik, vagy sokkal tovább tárolják. Toszkánában az olajbogyók olajjá alakítása általában 24-48 órán belül megtörténik. A hosszabb ellátási lánc természetesen növeli a szennyeződés lehetőségét" – magyarázta Patrizia Pinelli, a Firenzei Egyetem árucikk-tudományi docense és a tanulmány társszerzője.
A kutatók feltételezik, hogy a mikroműanyagok már a szántóföldön is szennyezhetik az olívaolajat – például a levegőn és a talajon keresztül –, de a betakarítás, a szállítás és a feldolgozás során is, különösen műanyag eszközök, hálók és berendezések használata esetén.
Bár az olívaolajban található mikroműanyagok felfedezése aggasztó, a tudósok hangsúlyozzák, hogy az olívaolaj nem tartozik a mikrorészecskékkel leginkább szennyezett élelmiszerek közé az étrendben, különösen más forrásokhoz, például a vízhez vagy a tenger gyümölcseihez képest. A mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatása még mindig nem teljesen ismert, és további kutatásokat igényel, az olívaolaj ajánlott napi bevitele pedig viszonylag alacsony más étrendi forrásokhoz képest, ami azt jelenti, hogy az olívaolajon keresztül a mikroműanyagoknak való tényleges kitettség alacsonyabb lehet, mint más közegeken keresztül.
MIT JELENT EZ AZ OLÍVATERMESZTŐK ÉS FOGYASZTÓK SZÁMÁRA?
A tanulmány azt is kiemelte, hogy a naponta fogyasztott olívaolaj mennyisége viszonylag kicsi, mivel az ajánlott napi bevitel 30 és 50 gramm között van, ami lényegesen kevesebb a vízbevitelhez képest, és így tovább csökkenti a mikroműanyagnak való tényleges kitettséget. A potenciális kockázat felmérésekor nemcsak a termékben lévő mikroműanyag-részecskék koncentrációja döntő fontosságú, hanem a fogyasztó testsúlyához viszonyított teljes elfogyasztott mennyiség is.
"Valószínűleg soha nem lesz lehetséges teljesen mikroműanyag-mentes extra szűz olívaolajat előállítani. A mikroműanyagok mindenhol jelen vannak, még a laboratóriumi környezetben is. Azonban nagyon alacsony szintre csökkenthetjük őket" – vonja le a következtetést Chiara Vita, a Firenzei Egyetem Prato kampusának kutatója.
Ez a kutatás fontos kérdéseket vet fel az egész olívaágazat számára – további tudományos kutatásokra van szükség a mikroműanyag-szennyeződés okainak és mechanizmusainak megerősítéséhez, valamint a termelési lánc kritikus pontjainak azonosításához. Az olívaolaj-termelők további védőintézkedéseket fontolóra vehetnének a betakarítás és a feldolgozás során a mikroműanyag-bevitel csökkentése érdekében, a fogyasztóknak pedig folyamatosan tájékozottnak kell lenniük, de tudatában kell lenniük annak is, hogy ezek a megállapítások nem feltétlenül jelentenek közvetlen egészségügyi kockázatot, hanem inkább a műanyagok tágabb problémájának fontosságára mutatnak rá a környezetben és az élelmiszerláncban.